Ma már gyakorlatilag mindenki tudja Magyarországon, hogy mi az „internet”. Ismerjük a szó jelentését, de vajon tudunk-e róla eleget? Mikor és miért született? Csak szórakozásra jó vagy bevételhez segíthet minket?
Van aki csak olvasgat, keresgél a világhálón, barátkozik, mások építenek, üzletelnek, pénzt keresnek. Te melyik csoportba tartozol?
Rövid internettörténelem
Az internet születésének ideje a hozzáértők szerint 1969-re tehető. Ekkor indult az ARPANET program, amely ugyan még csak néhány számítógép összekötését kívánta megvalósítani – telefonvonalon keresztül -, mégis a net ősének tekinthető. Az ARPANET létrehozója a DARPA volt, az USA védelmi minisztériumának egyik részlege.
Az akkori számítógépek beszerzése óriási összegekbe került az egyes kutatóintézetek számára, ezért ésszerűbbnek tűnt összekapcsolni a már meglévő gépeket, mint újakat venni. Először 4 egyetemet kapcsoltak be a hálózatba, természetesen elsősorban katonai célok megvalósítása érdekében.
A hetvenes évek első felétől kezdve a hálózatba már polgári intézmények is bekapcsolódhattak. 1978-ban már képesek voltak a kutatók rádióhullámok és egy műhold közbeiktatásával adatokat eljuttatni Kaliforniából Londonba.
Az internet polgári célú felhasználása 1983-ban kezdődhetett meg, amikor elkülönítették tőle a katonai jellegű részt, a MILNET-et. Az évtized végére új hálózatot hoztak létre, majd az ARPANET 1990-ben meg is szűnt.
A World Wide Web 1992-ben jött létre. Ez a hálózat már nem csak a tudományos kutatások, hanem a szórakozás és természetesen az üzlet eszközévé is válhatott. A kilencvenes évek elején már 300 ezernyi számítógép kapcsolódott a hálózatra, s azóta ez a szám gyakorlatilag évente duplázódott. Jelenleg 190 ország lakossága internetezhet – mintegy 200 millió ember.
Magyarországon ténylegesen 2001-től kapcsolódhattunk az internetre, 2002-ben pedig már az ISDN és az ADSL is elérhető volt. Rohamosan fejlődött a mobilinternet: jelenleg a magyar mobilszolgáltatók által nyújtott átlagos letöltési sebesség a 3. leggyorsabb a világon. (Dél-Korea és Szingapúr előzi meg.)
Az internet és a felhasználók
Nem hihetjük, hogy kétszáz milliónyi internethasználó szórakozik, játszik, levelezget a világhálón anélkül, hogy eszébe jutna: ebből pénzt is lehet csinálni, vagy legalább megspórolni a használatával. A felhasználók egyik része eladni szeretne dolgokat, a másik része információkat keres, gyűjt. Jó esetben a két csoport tagjai időben egymásra találnak.
A KSH adatai szerint egyre nő azok aránya, akik egyes termékekről vagy szolgáltatókról való információk gyűjtésére (is) használják a világhálót. Hazánkban például 2015-ben az internetezők 61%-a tette ezt.
Magyarországon 2007-ben még csak a lakosság 34,9%-a, de 2010-ben már 61,8%-a internetezett. 2015-ben az Észak-Alföldön a háztartások 68%-a rendelkezett otthoni internet-hozzáféréssel. Az országos átlag ennél valamivel még jobb, de beláthatjuk, hogy a népesség 68%-a is szép nagy számot jelent – főként ha potenciális vásárlókként tekintünk ezekre az emberekre.
Hazánkban jelenleg a vállalkozások mintegy 90%-s rendelkezik szélessávú internet-hozzáféréssel, valamint 86%-uk nyújt információt a honlapja által magáról és/vagy a termékeiről az interneten keresztül. (Ez utóbbi adat pontosságát azért erősen megkérdőjelezném…) A vállalatok negyede jelen van valamelyik közösségi oldalon is. Mivel a magyar Facebook felhasználók száma 2016 júniusában 5 300 000-re volt tehető, jelentős előnyt jelenthet a cégek, vállalkozók számára egy jól kezelt Facebook-os oldal.
Mire használják a cégek az internetet?
Nem, nem arra, amire gondolsz, Kedves Olvasóm! Nem elsősorban a termékeik, szolgáltatásaik értékesítésére. Az az utolsó a sorban. Internetes tevékenységek, amelyek megelőzik – fontossági sorrendben:
ügyintézés,
levelezés,
üzleti partnerek keresése,
tanácsok keresése,
a konkurencia utáni „szimatolás”,
a saját honlap és a médiában való jelenlét fejlesztése,
reklámozás,
új munkatársak keresése
– vagyis lényegében szinte minden…
Természetesen a saját honlap és a médiajelenlét szerepe kiemelkedően fontos az értékesítés támogatásában. A KSH egyes adatai szerint csaknem minden internet-hozzáféréssel rendelkező cégnek van saját honlapja, de a valóság egy kicsit más. A GVI számai azt mutatják, hogy a kereskedelemben például csak a vállalkozások mintegy 60%-ának van saját honlapja. Az „egyéb szolgáltatók” esetében ez a szám még kisebb: 46,6%.
Érdekes módon a külföldi vagy legalább részben külföldi tulajdonnal rendelkező cégek esetében valamivel nagyobb a honlappal rendelkezők aránya: 74,8% ill. 74,2%. Ugyancsak nagyobb a saját weboldallal rendelkezők aránya az exportra (is) termelő vállalkozások között: 75,2% – 82, 4%.
Jól láthatóan befolyásolja a cégek nagysága is a saját honlap meglétét: a 10 fő alatti vállalkozásoknak mindössze 39,5%-a tartja fontosnak a saját weboldalt. Ők az internethasználat során inkább az üzleti partnerek, beszállítók megtalálására összpontosítanak.