Lehet világító, fluoreszkáló, fém, műanyag vagy csak egy kézzel javítgatott papírfecni, de arra a bizonyos táblára szükségünk van. Mármint amelyen tájékoztatnak minket róla, hogy egy üzlet mettől-meddig tart nyitva.
Bosszantó, de sok bolt ajtaján-kapuján hiába keresi az ember. Máshol van ugyan, de rosszul látszik, sőt még a helyesírása is hibás. „Nyitvatartás” helyett „Nyitva tartás” a címe. Vagy inkább fordítva? „Nyitva tartás”-t kellene írni a „Nyitvatartás” helyett is?
A teljes bizonytalanság időszaka
Kényelmesebb lenne nem megkérdőjeleznem a helyesírási készségeimet, de (sajnos vagy szerencsére) maximalista vagyok. A legkisebb bizonytalanság esetén is képes vagyok hosszú perceket rászánni egy-egy adott szó vagy szókapcsolat helyesírásának kiderítésére. Így tettem a honlap létrehozásának időszakában a „Nyitva tartás” cím leírása előtt is. Az eredmény eléggé lehangolt…
Első próbálkozásom eszköze a Google kereső volt: a „nyitva tartás” kifejezésre 2.380.000 találatot adott 0,40 másodperc alatt, míg a „nyitvatartás” szóra 3.220.000 találatot 0,42 másodperc alatt. A keresési eredmények között ráadásul mindegyik alkalommal megjelent mindkét változat.
Kezdtem komolyabban venni a problémát, ezért beleolvastam néhány weboldal ezzel kapcsolatos cikkeibe. A régebbi bejegyzésekben általában a különírt alakot javasolják, míg az újabbakban az egybeírt formát (pl. e-nyelv.hu). Akadnak természetesen kivételek is. A jól ismert eduline.hu oldalon például ez olvasható: „„Nyitvatartás” – tuti, hogy te is láttad már üzletek ajtaján ezt a feliratot. Ez így helytelen, a jó alak a nyitva tartás.” (2015. október 21.)
Nyitvatartás vagy nyitva tartás?
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének helyesírási tanácsadó portálján egyértelmű választ kaphatunk a kérdésre. Ha ott rákeresünk a „nyitva tartás” kifejezésre, mindkét változat megjelenik a javasolt alakok felsorolásában, de…
„Ha jelentésváltozás történt (a jelentés ’üzemidő’, akkor egybe kell írni a szót. [AkH12-95, AkH12-105]”
(A biztonság kedvéért azért rákérdeztem a közönségszolgálatuknál az „üzletek nyitva tartása” kifejezésre is.)
Miért nem helyes az eddigi különírt forma?
2015. szeptember 1. óta új helyesírási szabályzat érvényes, a 12. kiadás. (31 év után változtak meg a helyesírás szabályai – nem lesz könnyű megtanulnunk a változásokat.) Ebben a kiadásban a szakértők igyekeztek a szavak írott formáját a kiejtésükhöz közelíteni, valamint „korszerűsíteni” a szabályokat. Ennek a korszerűsítésnek esett áldozatul a különírt „nyitva tartás” forma.
Amint azt nagyon jól tudjuk, az emberek nagy része eddig is egybe írta a két szót, bár az úgy nem volt helyes. Akinek a nyitvatartás-tábláját helyesen írni nem tudó iparos készítette, az most szerencsésnek tarthatja magát. Az üzletek többsége azonban kénytelen lesz szeptembertől a papírboltok vagy a táblakészítők bevételét növelni.
Kötelező a táblacsere?
„A helyesírási szabályokat Magyarországon nem törvény írja elő, így azok betartása sem kötelező, mindez inkább ajánlás, csakúgy mint az illemszabályok” /Prószéky Gábor, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke/
A fenti kijelentés alapján azt gondolhatnánk, hogy a helyesírási szabályzat valójában csak olyan, mint a „kalózeskü”: nem törvény, csupán iránymutatás. Ne felejtsük el azonban, hogy azért a kalózesküt kötelező volt betartaniuk a kalózoknak!
Ha csupán egyféle illemszabálynak tekintjük a helyes írást, akkor is joggal elvárható a helyesírási szabályzat betartása, akár magánszemélyek vagyunk, akár egy cég képviselői.
Egyetlen kisiskolásnak sem javasolnám, hogy Prószéky Gábor szavaira hivatkozzon egy rosszul sikerült magyar nyelvi dolgozat után. Az „életben” viszont már nem osztályozzák a helyesírást. Biztosra veszem, hogy senkit sem fog megbüntetni semmiféle hatóság, ha nem az egybeírt alak fog szerepelni a nyitvatartás-tábláján. Ugyanakkor zavaró lesz a tudat, hogy az úgy nem helyes. Legalább ezért talán mégis megéri kicserélni azt a táblát. Bár a helyesírás nem minden…